A mi t�rt�net�nk 1859-ben kezd�d�tt. Ebben az �vben �rkezett K�szegre az evang�likus egyh�zk�zs�g iskol�j�ba M�szl Lajos tan�t�. Concordia n�ven f�rfikart alap�tott. A 12 tagot sz�ml�l� dalk�r az�rt vette fel ezt a nevet, mert akkoriban az azonos jelent�s� Eintracht n�vvel egy�tt divatos volt. M�g ma is tal�lkozhatunk ilyen nev� k�rusokkal Burgenland ter�let�n. A k�t n�v jelent�se azonos: egyet�rt�s. Nyilv�nos �nekgyakorlatokat tartottak, amelyek igen nagy tetsz�st arattak.

A dal�rda megalakul�s�nak enged�lye csak 1862-ben �rkezett meg a f�v�rosb�l. A hat�s�gok b�r lassan, de v�g�l m�gis enged�lyezt�k az ilyen szervez�d�seket. Az alap�t�s �s a hivatalos enged�ly meg�rkez�se k�z�tti h�rom �v alatt is �nekeltek, dolgoztak. Nagy siker� nyilv�nos �nekgyakorlatokat tartottak. Hamarosan el�ad�sok is sorra ker�ltek, amelyek bev�tel�nek egy r�sz�t j�t�kony c�lokra aj�nlott�k fel. �p�tgett�k kapcsolataikat, p�rtol� tagokat szerveztek, akik eleinte 50, k�s�bb 75 krajc�rt fizettek negyed�venk�nt.

   1862. augusztus 20-�n volt az �nnep�lyes z�szl�avat�s. Z�szl�juk s�t�tz�ld selyemdamaszt, sz�l�n z�ld-s�rga rojtokkal, mindk�t oldal�n h�rfa mot�vum. Felirata nincs, m�rete 127x100 cm. Az 1877-ben felvett lelt�rban szerepel, a Jurisich M�zeumban �rzik. Jelent�sebb rendezv�nyeik k�z�l n�melyiken vend�g egy�ttesek is fell�ptek. J� kapcsolatuk volt a soproni “Liederkranz” �s a rohonci “Hil�ria” dalk�rrel. A karnagy z�szl�avat� indul�t �s jelig�t is �rt k�rusa sz�m�ra:

   �vente n�gy “m�vigalmat” (hangversenyt) rendeztek, amelyek hely�t a v�lasztm�ny hat�rozta meg. Az evang�likus lelk�sznek, mivel minden tulajdonukkal az evang�likus konvent rendelkezett, komoly befoly�sa volt a k�rus �let�re. �lland� gondjuk a pr�baterem hi�nya. Eleinte a mai Gy�ngy�s utca k�zep�n l�v� “Feh�r r�zsa” vend�gfogad� egyik helyis�g�ben, k�s�bb M�szl Lajos lak�s�ban, majd a Kaszin�ban pr�b�ltak. Volt pr�bahelyis�g�k a t�zolt�k egyik terme, az �voda �s az iskola oszt�lyterme is.

   Eleinte heti h�rom pr�b�t tartottak. 1862-ben megrendeltek egy harm�niumot. Ez a Schiedmayer gy�rtm�ny� 10 regiszteres hangszer t�bb mint 100 �vig volt haszn�latban.

Az 1863-as janu�ri v�lasztm�nyi gy�l�s jegyz�k�nyve egy “S�ngerball” sz�ks�gess�g�t r�gz�ti. A b�l bev�tele a harm�nium megv�s�rl�s�ra felvett k�lcs�n t�rleszt�s�hez kellett. A kar szakmai tekint�lye egyre jelent�sebb lett. 1863. j�nius 29-�n r�szt vettek az “els� magyarhoni �ltal�nos dal�rda�nnep�ly”-en. Az esem�nyr�l a Soproni Szeml�ben Csatkay Endre toll�b�l a k�vetkez�ket olvashatjuk: “1863. j�nius 28-�n �s 29-�n zajlott le a dalos �nnep�ly. Minden k�zleked�si neh�zs�g ellen�re 8 magyarorsz�gi dal�rda j�tt el, �gy Pestr�l, Gy�rb�l, Szombathelyr�l, Pozsonyb�l, Nagyszombatr�l, K�szegr�l...” Ezut�n sorban �rkeztek a megh�v�sok, amelyek k�z�tt szerepelt n�h�ny igen rangos rendezv�nyre val� invit�l�s. Anyagi helyzet�k azonban nem engedte az utaz�st. Nem mehettek el a Pest-Budai Dal�rda �nneps�g�re �s a klagenfurti dalostal�lkoz�ra sem.

A karnagyok a k�vetkez�k�ppen sorolhat�k: M�szl Lajos 1879-ig vezette a k�rust, �t Sch�dl P�l 1880─82-ig, Szupper Alfr�d n�h�ny h�napra, Pohl Rich�rd, majd ism�t Szupper Alfr�d, 1883─85-ig Hammer Gyula, 1885-86-ig Dohn�l P�ter, 1886-98-ig ism�t Hammer Gyula k�veti. Hammer ut�n Marton K�rolyt v�lasztott�k karnagynak, aki 1900-ig �llt a k�rus �l�n. Ezut�n Pados G�bor, Kerner Ign�c, dr. R�der �kos, Marton K�roly, dr. Orsz�g S�ndor, Karner Frigyes, dr. Stur Lajos, Orb�n K�roly, 1934-t�l pedig megszak�t�sokkal Budaker Guszt�v 1965-ig, �t Maitz J�zsef k�vette a Bar�ts�g vegyeskarral val� egyes�l�sig.

Legfontosabb rendezv�nyeik a dalest�lyek voltak, �vente k�t-h�romszor. 1868. �prilis 15-ei jegyz�k�nyv a k�zgy�l�snek azt a hat�rozat�t r�gz�ti, amelynek �rtelm�ben a Hang�szegylet min�s�gben �s l�tsz�mban is meggyeng�lt k�rus�val egyes�ltek. Elszakadtak az evang�likus konventt�l, �s a tov�bbiakban �n�ll�an m�k�dtek.

Reperto�rjukr�l a fennmaradt n�h�ny “Liedertafel-program” �s zenem�lelt�ruk tud�s�t. A korszak kedvelt f�rfikar-szerz�it�l sok darabot �nekeltek. M�sorukban Mozart, Beethoven �s Schubert is szerepelt. Tal�lkozunk komponistak�nt Franz Abt n�met dalszerz�, Doppler Ferenc, Bartalus Istv�n, Nyizsnyai Guszt�v, Wusching P�l �s Zimay L�szl� szerz�k nev�vel. Sokir�ny� kapcsolataik voltak, a legt�bb k�rus karnagya maga is komponista, akik m�veiket elk�ldt�k egym�snak. Ebb�l nemcsak az �llap�that� meg, hogy milyen sz�les reperto�rral dolgoztak, hanem az is, hogy milyen ter�letek k�rusaival volt kapcsolatuk.

A v�rosban megl�v� fesz�lts�gek az egyes�leten bel�l is megjelentek. Ha nem is t�l hangosan, kitart�an jelen volt a “n�met-magyar” �s “evang�likus-katolikus” k�rd�s. A nyelvi neh�zs�gek n�ha mulats�gos dolgokat is produk�ltak. Az al�bbi eset meg�ri, hogy eml�t�st tegy�nk r�la. A “K�szeg �s Vid�ke 1897. augusztus 14.-i sz�ma az�rt emelt kifog�st, mert a v�rosban olyan s�r�skocsik k�zlekedtek, amelyeken �vek �ta “K�szegi s�rf�zte” felirat olvashat�. L�that� a k�rus zenei lelt�r�ban is, hogy a n�met szavak t�bbnyire k�nnyebben kerekednek a lelt�roz� toll�b�l. A helyes�r�si probl�m�k els�sorban a “g” �s “k”, a “d” �s “t” hangok t�veszt�se, illetve felcser�l�se miatt fordulnak el�. Az �js�gcikk is ilyen jelens�gre reag�lt. �rvendetes h�r olvashat� a Concordi�r�l a A “Vas Megyei Lapok” 1863-as �vfolyam�nak 42-es sz�m�ban: “... kor�bban t�lnyom�an n�met volt, �jabban �rvendetes m�don magyarosodik. A m�lt vas�rnap a nyilv�nos helyen �nekelv�n sz�mos magyar dalt adott el�, m�gpedig sz�p szabatosan.”

1882-ben a k�rus t�rt�net�ben el�sz�r vegyeskarral pr�b�lkoztak. A 24 h�lgyet az �prilisi koncertre Pohl Rich�rd tan�totta be. M�k�d�s�k term�szetesen fel�vel� �s m�lypont fel� mutat� korszakokat is tartalmaz. Ezeket a “K�szeg �s Vid�ke” �s a “G�nser Zeitung” is jelzi. A sajt� szerint n�ha gond van a reperto�rral. A K�szeg �s Vid�ke �ltal�ban kem�nyebb hang�, m�g a G�nser Zeitung meg�rt�bb. A z�szl�avat�s 30 �ves jubileumi �nneps�g�t a K�szeg �s Vid�ke k�m�letlen hangon b�r�lja: “... j�tt is vend�g az igaz, de mennyi a kor�bbi id�kh�z k�pest? Hi�ba, csak nem tud a Konkordia l�bra kapni. ...dalos-egyes�letet vagy tartsunk fenn, vagy ne ... ha nem k�v�nunk ilyet akkor �rtess�k meg avval a test�lettel, hogy m�r legjobb lesz ... sz�p csendben a m�svil�gra k�lt�zni.” A nyilv�nval� gorombas�ggal nem nagyon t�r�dtek.

Programjaikat sz�nes�teni pr�b�lt�k, 1894. december 26-�n “Humorisztikus est�ly”-t tartottak. M�g az egyes�leti tagok is fizettek bel�p�d�jat. A dolgok azonban egyre nehezebben mentek. Kevesebb az �nekes, fogytak a p�rtol� tagok. M�lypontjukb�l 1896 k�r�l tudtak elmozdulni, 30 �nekessel, Pohl Rich�rd vezet�s�vel sz�p sikerrel szerepeltek Sopronban. Kiss� zavarta az egyes�let m�k�d�s�t, hogy “m�kedvel�k k�r” alakult, �s n�h�ny dalost, t�bb p�rtol� tagot elcs�b�tott.

Az er�ket ink�bb �sszefogni kellett volna, nem megosztani. Ez a mondat sok k�s�bbi esem�nyre is �rv�nyes.

A sz�zad v�g�n igen j� egy�ttm�k�d�s alakult ki a helyi t�zolt� egyes�let zenekar�val. A k�z�s rendezv�ny 1899. febru�r 12-�n �s 13-�n fellend�l�st hozott az egy�ttesnek. A t�zolt�k juni�lis�n is egy�tt szerepeltek.

   A b�csi XIV. ker�leti f�rfi dalegyes�letet 1900. szeptember 8-�n l�tt�k vend�g�l. Az 1903-b�l nem tal�lni nyomot, viszont jelent�snek l�tszik az 1904-es m�rcius 15.-diki �nnep�lyen val� fell�p�s. 1905-ben ism�t �j k�rus alakult Pados G�bor vezet�s�vel. Szombathelyen is bemutatkoztak, azonban h�rom �v m�lva m�r nem m�k�dnek rendszeresen. 1914-ben egyes�lt a Concordi�val, azonban a v�rt fellend�l�s a tragikus vil�gt�rt�nelmi esem�nyek �rny�k�ban nem lk�vetkezett el. A vil�gh�bor� ideje alatt �rthet� m�don hallgat a zene. 1919 m�rcius�ban kelt ism�t �letre a dalegylet. 1920-ban ism�t megkezd�dtek a pr�b�k. Az infl�ci� porba d�nti az egyes�let gazd�lkod�s�t. Lehetetlen az orsz�gos rendezv�nyeken megjelenni�k, mert �res a p�nzt�r. Volt olyan karnagyuk, aki tiszteletd�j n�lk�l vezette a k�rust. Dr. Stur Lajos �gyv�d k�zel egy �vtizedig �llt a k�rus �l�n Orb�n K�roly helyettes karnagy seg�ts�g�vel. Egy egy�ttes �let�re nyilv�nval�an hat�ssal van, ha a szakmai vezet� elhivatott, j�l k�pzett ember. Ha ehhez a v�rosa ir�nti szeretete p�rosul, gyorsan tapasztalhat� a j� eredm�ny. Dr. Stur Lajos ilyen karvezet� volt.

Az 1930-as �vekben k�szegi, szentgotth�rdi, k�rmendi szerepl�sek tett�k a k�rus munk�j�t ismertt�. Olyan komoly gazdas�gi neh�zs�gek akadtak, hogy az �budai Dalkoszor�, a Si�foki Dalk�r, a Vecs�si Dalk�r, a Kom�romi Dalk�r, a Magl�di Polg�ri Dalk�r megh�v�s�t mind vissza kellett mondani. Az �vi szok�sos 200 peng� t�mogat�st sokadszor nem kapt�k meg a v�rost�l.

1932-ben a t�r�k ostrom �vfordul�j�n minden megmozdul�son jelen voltak. Ez �vt�l helyettes karnagyk�nt, 1934-t�l karnagyk�nt �llt az �nekkar �l�n Budaker Guszt�v. 1965-ig tart� tev�kenys�ge a Concordi�nak sz�p �s eredm�nyes korszaka volt, munk�ja elismer�sre m�lt�.

1936-ban ideiglenesen vegyeskart alak�tott, azonban a sz�zadv�gi k�s�rlethez hasonl�an ez sem vezetett maradand� sikerre.

   Dr. Gy�ngy�s Endre eln�kk� v�laszt�sa szerencs�s fordulat volt a k�rus �let�ben. Hat�rozott egy�nis�g�vel, kiv�l� szervez�k�pess�g�vel a k�rus tags�g�t b�v�teni �s fiatal�tani akarta. Azonban a celld�m�lki dalosversenyen m�r ism�t csak 34 taggal vettek r�szt, a szervez�munka sikere csak id�leges volt. Miut�n dr. Gy�ngy�s Endr�t polg�rmesternek v�lasztott�k, dr. Stur Lajos lett az eln�k. Az id�sebb gener�ci� sz�m�ra m�g ismert h�bor�s l�gk�r �s l�tbizonytalans�g a kultur�lis �letet K�szegen is megnyomor�totta. Az 1943. �prilis 23-�n kelt jegyz�k�nyv r�gz�tette az id�leges sz�neteltet�st.

   A 11 �ves hallgat�s a f�rfikar t�rt�net�nek leghosszabb m�k�d�si sz�nete. 1955-ben siker�lt �jj��leszteni. Ebben az �vben �nnepelte alakul�s�nak 100. �vfordul�j�t. Ma m�r tudjuk, hogy ez a d�tumot illet�en t�ved�s volt, hiszen a f�rfikar 1859-ben alakult. Minden �vben b�lt rendeztek, kapcsolataik fel�l�nk�ltek, 1961-ben m�g egy r�di�felv�telre is sor ker�lt. 1963-ban Oberpullendorfban szerepeltek. Az osztr�k f�rfik�rust is Concordi�nak h�vj�k, akkori karnagya Riedl Ferenc m�r nem �l, 1989–t�l 2003-ig �ta a karnagyi teend�ket e sorok �r�ja l�tta el.

   1964 a vegyeskarr� alakul�s d�tuma. A kor�bbi k�s�rletek most v�gleges eredm�nyt hoztak, a f�rfikarok szinte az eg�sz orsz�gban vagy megsz�ntek, vagy vegyeskarr� alakultak. Ennek nemcsak a reperto�r el�reged�se az oka, ( egyre kevesebb f�rfikari m�vet kompon�lnak a zeneszerz�k) hanem az is, hogy a vegyeskar  t�bbsz�n�, sz�lesebb hangz�s-vil�got jelent, �s fellaz�tja a f�rfikari �nekl�s hagyom�nyosan merev kereteit.

Budaker Guszt�v eg�szs�gi �llapot�nak megroml�sa miatt Maitz J�zsef lett a karnagy. 1965 �prilis�ban mutatkozott be a vegyeskar. B�rdos Lajos k�szegi megjelen�se �s t�bb vend�gkarnagy k�zrem�k�d�se a k�rus zenei sz�nvonal�t �s tekint�ly�t jelent�sen n�velte.

B�rdos Lajost megihlette K�szeg hangulata, �s k�rusait is hallva elhat�rozta, hogy elfogadja a felk�r�st Malachowsky L�szl� vers�nek megzen�s�t�s�re “K�szegi �nek” c�mmel. A v�ros �sszes k�rus�nak �rta. 1966-ban az �sbemutat�n �ri�si siker volt, a k�z�ns�g megism�teltette a produkci�t. A szerz� vez�nyelte. Az�ta t�bbsz�r is elhangzott K�szeg k�rusainak el�ad�s�ban. Sz�momra k�l�n megtiszteltet�s, hogy a m� v�gleges form�j�nak kialakul�s�ban r�szem volt, �s t�bb �zben vez�nyelhettem nagy, egyes�tett k�rusnak ezt az egyed�l�ll�an sz�p, nem t�l k�nny� m�vet.

Maitz J�zsef a fiatal er�ket lev�lasztva “kamarak�rus”-t alak�tott, amivel jelent�sen megosztotta az er�ket. Ez a kis k�rus k�s�bb lev�lt az anyak�rusr�l, gyeng�tve annak b�zis�t. T�z �v a ut�n az egy�ttes a K�szegi �F�SZ igen jelent�s anyagi seg�ts�ge ellen�re sz�tesett.

N�h�ny gondolat a c�mben szerepl� n�vr�l. A v�rosban 1962-ben alakult �s vezet�semmel m�k�d�tt a KISZ�V �gisze al� tartoz� Bar�ts�g Vegyeskar. A tagokat els�sorban sz�vetkezeti dolgoz�k k�z�l �s tan�tv�nyaim k�r�b�l toborozta a fenntart�. T�bbsz�r felmer�lt a k�t k�rus egyes�t�s�nek gondolata. V�g�l a v�ros vezet�se kiss� oktroj�lt m�don, annak tudat�ban, hogy a KISZ�V anyagi b�zisa gyeng�l, a k�t k�rust 1985-ben egyes�tette. Mint minden egyes�l�s, ez is elt�r� v�lem�nyeket v�ltott ki. A mai eredm�nyek azonban azt igazolj�k, hogy azoknak volt igazuk, aki a zene szeretet�t, az �nekl�s �r�m�t tartott�k a legfontosabbnak, �s megmaradtak dalosnak. Ekkor kaptam megb�z�st az egyes�lt k�rus vezet�s�re.

Az �j n�v a “Concordia─Bar�ts�g �nekegyes�let” �gy alakult ki. Hogy ma hogyan m�k�dik? �polja a hagyom�nyokat, minden �vben �nekel a Concordia-b�lon, amely kisebb-nagyobb sz�netekkel l863 �ta hagyom�ny. Ujdons�gnak sz�m�t, hogy a b�lt 2008.-t�l, az eddigin�l eleg�nsabb k�rnyezetben, a Hotel Irottk�ben tartja a k�rus a saj�t rendez�s�vel.

 2006 Arany-vas�rnapj�n huszonhetedik alkalommal rendezt�k meg az �ltalunk Vas megy�ben els�k�nt kezdem�nyezett Kar�csonyi Hangversenyt, amely K�szeg legl�togatottabb zenei rendezv�nye. (1994-ben a J�zus Sz�ve-templomban 740 hallgat�t sz�ml�ltak) K�zel egy �vtizede a Hotel �rottk� ad otthont a zen�s egy�ttl�tnek. �gy t�nik, v�gleges otthonra tal�lt az �nnepi muzsika. Ha hirdetj�k, ha nem, t�bb sz�z �rdekl�d� jelenik meg minden alkalommal, mert Arany-vas�rnap 16.00. �ra a k�szegieknek a szok�sos kar�csonyi zenei �hitat id�pontja. Neves k�zrem�k�d�k emelt�k a rangj�t: Donatella Failloni, Oravecz Gy�rgy zongoram�v�szek, Czigl�nyi L�szl� orgonam�v�sz, Oszter S�ndor �s Benk� P�ter sz�nm�v�sz, J�nosi P�ter opera�nekes, Horv�th L�szl� klarin�tm�v�sz, Joachim Schrott osztr�k csemball�m�v�sz, hazai, �s k�lf�ldi k�rusok sora. Sz�vet gy�ny�rk�dtet� produkci�k sz�lettek Horv�thn� Kem�ny T�nde, �s G�nd�cs Petra sz�l��nek�vel. 1987-ben Halmos L�szl� zeneszerz� a l�b�nyi templomban hallotta el�ad�sunkban a “JUBILATE DEO” c. m�v�t. A szerepl�s annyira tetszett a nemzetk�zi h�r� zeneszerz�nek, hogy a 130. jubileumra a  k�rusnak, �s karnagy�nak aj�nlotta “HODIE CHRISTUS NATUS EST” c�m� �tt�teles kant�t�j�t. A m� a legt�bb kar�csonyi hangversenyen megsz�lal. N�h�ny �ve a Bersek J�zsef �ltal�nos iskola �ltal szervezett, a v�rosi m�v�szeti szeml�n�l sokkal rangosabb v�rosi �s v�rosk�rny�ki Kar�csonyi versmond�-verseny gy�ztesei teszik meghittebb� az �nnep v�r�s�t. Hagyom�nyos vend�g�nk a Budaker Guszt�v Zeneiskola f�v�s kamaraegy�ttese, amelyet Maitz J�zsef f�v�s tan�r vezet.

   Kapcsolatunk van Szentendr�vel, a szlov�kiai Nagymegyerrel (Csalovo), M�dling v�ros „Singrunde”k�rus�val, K�szeg m�sik testv�rv�rosa a n�metorsz�gi Vaihingen an der Enz vegyeskar�val, Buchloe v�ros f�rfikar�val �s asszonyk�rus�val.

Hagyom�nyunk a Bar�ti V�rosok Dalostal�lkoz�ja, amelyre minden m�sodik �vben sor ker�l. Magyar �s k�lf�ldi k�rusok egym�s nyelv�n �nekelnek, �s bizony�tj�k a sokszor k�zhelynek v�lt gondolatot: “a zene nem ismer hat�rokat”. Az oberpullendorfi f�rfi- �s asszonyk�russal is volt m�r k�z�s fell�p�s�nk, hol K�szegen, hol Fels�puly�n. Az ottani templomban B�rdos Lajos “Missa tertia”-j�t Kov�cs Ildik� szombathelyi zenetan�r avatott orgonak�s�ret�vel adtuk el�. �nekelt�nk az olaszorsz�gi Fiume Venet�ban. Rendszeres k�zrem�k�d�i vagyunk a sz�reti rendezv�nyeknek, k�l�nb�z� t�rsadalmi �nneps�geknek. Igen komoly szakmai elismer�s volt, hogy 1999-ben megh�v�st kaptunk a Zeneakad�mi�ra a B�rdos-�vfordul�ra, ahol a szerz� fentebb eml�tett “K�szegi �nek”-�t k�tsz�z�tven f�s �sszkar �nekelte a vez�nyletemmel. A k�rus rangj�t mutatja, hogy Bal�zs �rp�d, Csenki Imre, Fasang �rp�d, Halmos L�szl�, Szokolay S�ndor �s Wolf P�ter zeneszerz�k m�veket kompon�ltak, �s aj�nlottak sz�m�ra.

 �j bar�ts�g alakult ki a kit�n� Nagyat�di Vegyeskarral. Eml�kezetes a n�luk adott hangverseny, amelyen T�th�rp�d Ferenccel k�z�sen �rt k�rusdalunk meg�ll�totta a leveg�t. C�me: “Itt �l�nk.- K�szeg.” A tombol� k�z�ns�g nem akart leengedni benn�nket a sz�npadr�l. A k�lcs�n�s szerepl�sek tal�n a k�t v�rost is k�zelebb hozz�k egym�shoz. Munk�nkat a Magyar R�di�ban, Telev�zi�ban, az Osztr�k R�di�ban �s Telev�zi�ban, a Bajor R�di�ban elhangzott �nek�nk min�s�ti. K�szeg v�ros �nkorm�nyzata a 140 �ves jubileumon a k�rus teljes�tm�ny�t “K�szeg v�ros�rt” kit�ntet�ssel ismerte el.

   Nehez�ti az ut�np�tl�st, hogy lassan egy �vtizede a k�szegi k�z�piskol�kban nincs �nekkar.

�gy az �ltal�nos iskolai k�rusmunk�nak nincs folytat�sa. Szomor� sz�vvel lehet csak le�rni, hogy a nyolcvanas �vekig tart�, orsz�gos rang� k�szegi k�z�piskolai k�rushagyom�ny elhalt. Szeg�nyebb lett a v�ros zen�je. De szeg�nyebbek lettek azok a di�kok is, akiknek lehet�s�g�k sincs az iskol�ban a kar�nekl�sre. Az iskolav�rosban.

   K�sa S�ndor karnagy, aki k�lf�ldr�l K�szegre hazatelepedve kit�n� seg�t�t�rsam volt, sajnos �vek �ta valamilyen �gi k�rust dirig�l, de a sors ide vez�relte Bert�n� Horv�th �got�t, aki komoly munk�val seg�t a k�rus betan�t�s�ban, vez�nyl�s�ben. A m�v�szeti �s szervez�si munk�ban egyar�nt j� partner M�rocz Istv�n eln�k, aki munk�j��rt a k�zelm�ltban Szombathelyen sz�p kit�ntet�st vehetett �t. K�szeg v�ros 2005.-ben kit�ntette sz�nvonalas �nekkari munk�j��rt Moln�r Erzs�betet, Kolnhofer Ferencet �s T�trai Henriket.

A Concordia-Bar�ts�g �nekegyes�let tov�bbra is �sszetart�, j� k�z�ss�g. 

2007. febru�rj�ban.                                                     Dr Schrott G�za.

                                                                           Nyugalmazott igazgat�, karnagy